Az elfogyasztott táplálék megemésztéséért a gyomor-bél rendszerünk a felelős. A precízen, szinte svájci óra pontossággal összehangolt folyamatokban nem is gondolnánk, hogy szervezetünk naponta kb. 10 liternyi, enzimekben és ionokban gazdag folyadékot termel, mely alapvető fontosságú a tápanyag alkotóelemeire történő bontásában.
A táplálékot először fogainkkal fizikailag feldaraboljuk, ami a nyálunkkal (mely különböző enzimeket és ionokat tartalmaz) összekeveredve bekerül a gyomorba. A gyomorban a gyomor által termelt sósav hatására megkezdődik a táplálék kémiai emésztése. A rendkívül savas közegben (pH 1-2) elsősorban a fehérjék emésztése történik. A sósav a kötőszöveti rostok bontása mellett aktivizálja a gyomor mirigyeiből kiáramló fehérjebontó enzimet, a pepszint.
A gyomorból a táplálék a vékonybélbe kerül, ahol az emésztés folytatódik. Hasnyálmirigyünk kulcsszerepet játszik a vékonybélbe került táplálék alkotóelemeire történő bontásában. Naponta kb. 1.5-2 liter emésztőenzimekben és ionokban gazdag hasnyálat termel. A hasnyálmirigy több, mint húszféle emésztőenzim termelését végzi. Az emésztőenzimek három fő csoportra oszthatóak. A szénhidrátbontó enzimek (pl. amiláz), a szénhidrátok, közöttük a burgonyában és a tésztában található keményítők emésztését, bontását végzik. A fehérjebontó enzimek (pl. tripszin) a húsban is megtalálható fehérjét bontják le, míg a zsírbontó enzimek (pl. lipáz) a zsírok és olajok emésztésében játszanak alapvető szerepet. Ezek közül a legtöbb emésztési zavart a zsírbontó enzimek relatív vagy abszolút hiánya tudja okozni.
A csodálatos enzimek
Rendkívül furcsa, hogy ma már mindenki ismeri a vitaminok, nyomelemek szerepét az egészség fenntartásában, ugyanígy a gyógynövények ismerete és alkalmazása is széles körben elterjedt szerte a világon, de az enzimekről igencsak kevés általános ismeretünk van.
Bár az enzimek biokémiai struktúrájának kutatása régóta fontos téma, az enzimek szerepe a kiegészítő táplálkozásban még mindig nem kellően ismert. Ők azon fontos fehérjetermészetű anyagok, amelyek táplálékkal jutnak be az élő szervezetbe – rendkívül kis mennyiség szükséges belőlük –, és amelyek nélkül egyetlen fontos kémiai reakció sem megy végbe tökéletesen az élő szervezetekben. Sem a vitaminok, sem a mineráliák, de még a hormonok sem működnek tökéletesen a segítségük nélkül. A méretükhöz annyit kell tudnunk, hogy a legnagyobb felbontású mikroszkóppal sem láthatók. Az enzimek terápiás alkalmazása hasonló lesz a jövőben, mint a gyógyszereké, sőt, egyes esetekben ki is válthatja azokat, hiszen terápiás hatásuk már most is bizonyított. (Enzimes: Te Fountain of Life, Lopez, D.A, Williams R.M, Miehlke, M.)
Az emésztőenzimeket az emberek és az állatok emésztő traktusaiban és a húsevő növények csapdáiban találhatók, ahol elősegítik az élelmiszerek emésztését, valamint a belső sejteket, különösen lizoszómájukban, ahol a sejtek túlélését fenntartják. A nyálmirigyek által kiválasztott nyálban található, különböző nyálkahártya-specifikus tulajdonságokkal rendelkező emésztőenzimek fellelhetők a bélben lévő sejtek szekréciójában is.
Az emberi emésztőrendszer fő részei a szájüreg, a gyomor és a vékonybél.
A szervezet „enzim bankja” folytonosan változik, ezért szükséges a keletkező hiányokat folyamatosan pótolni, lehetőleg teljes értékű táplálkozással, valamint speciális enzimek pótlásával, amelyek igénye szervezetenként más és más. Sajnos a nyers gyümölcsök és zöldségek nem biztosítják teljes mértékben a szükséges „betétet” ezen bank számára. (Howell E.: Enzyme Nutrition 1985) Enzimekből nem létezik többlet a szervezetben, sem túladagolási lehetőség.
Amylase hiány – ez az enzim a szénhidrátok bontásában fontos
Bőrrepedések, kiütések, alacsony vércukorszint a vérben, a hangulati élet zavarai, depresszív tünetegyüttes, allergiák, PSM szindróma (menstruáció előtti panaszok), hirtelen jelentkező kipirulások, fáradékonyság, hideg kezek és lábak, nyaki és válltáji fájdalmak, sprue (hasmenés bizonyos fajtája), gyulladásra való hajlam.
Protease hiány – a fehérjebontás zavarára utal
Deréktáji gyengeség, fájdalom, gombás fertőzések formái, székrekedésre való hajlam, magasabb vérnyomás, alvászavarok formái, hallászavarok, fogíny betegségek, parazitás betegségekre való hajlam.
Lipase hiány – a zsíranyagcsere zavarát jelzi
Fájdalmas lábak, ízületi panaszok (elsősorban krónikus), hólyag problémák, (cystitis, hólyag gyengeség, inkontinencia panaszok), szívpanaszok, acne vulgaris a bőrön (erős pattanások, gyulladások), epehólyag zavarok, epekövesség kialakulása, székrekedés/hasmenés egyéntől függően, szénanátha, prosztata zavarok, psoriasis.
Az emésztőenzimek megfelelő bevitelével ezek a problémák csökkenthetőek.
Prof. Dr. Hegyi Gabriella MD.PhD.
Az orvosi nyelvben pankreásznak hívott hasnyálmirigy az első lágyéki csigolyák magasságában, a hasüreg hátsó részében elhelyezkedő, mintegy 15-20 cm nagyságú szerv. A hasnyálmirigy működését tekintve kettős szereppel rendelkezik.
Egyrészt az emésztőenzimeket tartalmazó váladékát a nyombélbe ürítve külső elválasztású mirigyként viselkedik (exokrin funkció), másrészt számos hormonnak a véráramba történő kiválasztásával az emésztés folyamatának összehangolását végzi a gyomor-, bélrendszer mozgásának, az emésztőnedvek összehangolt kiválasztásának biztosításával (endokrin funkció). Ugyancsak hormontermelő képessége révén tölti be a vércukorszint szabályozásának életfontosságú feladatát.
A hasnyálmirigy naponta súlyának mintegy tízszeresét kitevő, csaknem egy liternyi hasnyálmirigynedvet választ ki. Ennek nagy része vízből és bázikus kémhatású sókból áll, melyek feladata a táplálék előemésztésére szolgáló savas gyomornedv közömbösítése, az előemésztett táplálék lúgosítása. A lúgosabb közeg biztosítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a hasnyálmirigynedvben található emésztőenzimek kifejthessék aktivitásukat. A táplálékban található mindhárom fő alkotóelem, az állati és növényi eredetű fehérjék, a szénhidrátok és a zsírok bontását is túlnyomórészt a hasnyálmirigyben termelt speciális enzimek végzik.
A fehérjék emésztéséért legfőképp három enzim felelős, melyeket összefoglaló néven proteázoknak hívunk. A szénhidrátokat például az alpha-amiláz, a zsírokat a lipáz enzimek bontják azokra az alkotórészeikre, melyek képesek a bélnyálkahártyán át felszívódni.
1.) Fogyasszunk napi 2-3 liter folyadékot!
A puffadásos tünetektől szenvedők fogyasszanak napi 2-3 liter folyadékot, így a béltartalom is felhígul és a bélfalat nem irritálja, a bélben könnyebben halad tovább.
Ne együnk akkor, ha már csak a szemünk kívánja az ételt. Habzsolás helyett együnk lassan, így könnyebben észrevesszük azt a pontot, amikor már nyugodtan letehetjük a villát a kezünkből.
3.) Alapszabály: többször, kevesebbet!
Lehetőleg egyenletesen osszuk el a napi táplálékmennyiséget: egyszerre csak kis adagokat együnk, naponta minnél többször, akár 5-6 alkalommal is.
4.) Élvezzük az ízeket!
Használjuk ki nyugodtan az időt: rágjunk meg alaposan minden falatot, és élvezzük ki az ízeket, így megkönnyítjük gyomrunk dolgát, és kevesebb étellel is jól lakunk.
5.) Nassoljunk másképpen!
A zsíros, olajos nassolnivalókat (chipsek, pop-corn, sült krumpli, stb.) iktassuk ki étrendünkből, helyettük inkább rágcsáljunk csíkokra vágott sárgarépát, karalábét, uborkát vagy almát.
6.) Óvatosan az alkohollal!
Szomjunkat oltsuk inkább szénsavmentes ásványvízzel, ugyanis az alkohol hatására a gyomorsav mennyisége, valamint az emésztési enzimek kiválasztása is megváltozhat.
7.) Szokjunk le a dohányzásról!
A cigarettában lévő káros anyagok az emésztőrendszerben is jelentős elváltozásokat idézhetnek elő. A emésztőenzimek hiánya lehet a hasnyálmirigyrák egyik első tünete is.
8.) Csökkentsük a feszültséget!
Ha a stressz tartósan jelen van életünkben, idegrendszeri-, emésztési-, keringési problémák, akár daganatos megbetegedések is kialakulhatnak. A relaxáció, a jóga, az autogén tréning, sportolás segít megfelelően feldolgozni és enyhíteni a stresszt.
9.) Sportoljunk, mozogjunk!
A rendszeres testmozgás csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek, a 2. típusú diabétesz kialakulásának veszélyét, hatékonyan javítja az anyagcserét, és serkenti az emésztést is.
Ha gyomorsav problémája van, olvasson többet a Quamatel Mini-ről.
Ha az emésztési zavarunk spontán, normális étkezés során is jelentkezik vagy testsúlyunk csökken, feltétlen forduljunk orvoshoz. Ebben az esetben ugyanis nagy valószínűséggel a hasnyálmirigy nem termel elég emésztőenzimet, ami hasnyálmirigy betegségre utalhat. Hasonlóan az előbbi esethez, ha az enzimpótlást követően sem javulnak panaszai, emésztési zavara, zsíros székletürítése, teltségérzése megmarad, szintén forduljon orvoshoz